Tíz hónapos már az unokám, aki nagyon eleven és minden érdekli ami körülötte van. Egy percre sem áll meg, folyamatosan úton van és "dolgozik" :-) Már szépen mászik, ahol csak tud feláll, és kapaszkodva vándorol tovább. Ráadásul már a szekrényajtókat is kinyitja, és előszeretettel kezd el kipakolni a polcokról. :-) Sokat van nálam vendégségben, eddig nem is volt semmi gond, hiszen még nem mozgolódott ennyit, de most már igen, és rájöttem, hogy a szépen kialakított rendem veszélyben van! Két ok miatt is:

-olyan tárgyak kerülhetnek a kezébe, amelyek veszélyesek lehetnek számára,

-valamint vannak köztük, amelyek  törékenyek (szintén veszélyforrást jelent!) és számomra értékesek.

Annak idején, amikor a saját gyermekeim voltak ilyen idősek, már rutinosan alakítottam ki a rendet, szem előtt tartva az ő, és a tárgyaink biztonságát. Akkor még nem volt más lehetőség, a konyhaszekrény lenti ajtaját "bugyigumival" kötöttem össze, így a kezem befért a szükséges dolgokért, de ők még nem voltak annyira ügyesek, hogy mélyebben be tudjanak nyúlni a szekrénybe (ahogy a képen is látszik, csak a szélen lévőket érték el, azokat viszont viszont nem hagyták a helyükön:). A szobában a nyitott polcokról minden feljebb került, és csak a játékok maradtak elérhető magasságban, így azok között nyugodtan lehetett garázdálkodniuk. Abban az időben még nem volt elterjedt a kosárkába pakolás, így csak a nyitott polcon igyekeztem naponta rendet rakni. Mennyivel könnyebb dolgunk van a mai világban! :-)

Természetesen a vakdugó használata alap volt, hiszen nincs érdekesebb egy ekkora babuci számára, mit az a két kicsi lyuk, amibe majdnem beleférnek az ujjacskái! Az elosztókat is jól el kellett rejteni a lakásban, mert ugye abban is izgalmas lehetőségeket láttak! :-)

A gyermekeimnek maga volt a csoda a szemetes kuka! Imádták, és amikor nem voltunk elég éberek, akkor előszeretettel kutakodtak benne. Nem volt más választásunk, bekerült a spájzba (nekünk ez macerás volt, de fő bababiztonság), így nem fértek hozzá, persze csak addig, amíg meg nem tanulták kinyitni az ajtókat. :-) Igaz, addigra már vesztett az érdekességéből a kuka.

Legutóbb, amikor itt voltak nálam a gyerekek, előkerültek a régi játékok (ezekből csak a sérülteket, hibásakat selejteztem ki a nagy rendrakásomkor, gondolván az unokákra), amelyek között előszeretettel bóklászott a kislegény. Nem volt más választásom, így jött a bababarát átrendezés!  :-)

Mindent feljebb tettem legalább két polccal, így még felállva sem éri el a könyveket  a kiskópé. A társasjátékokat, és az olyan apróságokat amelyek fulladást okozhatnak (babacipők, ruhák, mini poharak és evőeszközök) eltettem a fiókokba (amit még nem tud kihúzni), illetve a csukható ajtó mögé. A nyitott polcra kerültek azok a játékok, amiket már bátran adhatok a kezébe, nem okoznak sérülést, és a mai világnak köszönhetően műanyag tárolókba, rájuk lesz rajzolva a tartalma (ezt azt anyukája fogja megtenni)! Mennyivel könnyebb így rendet tartani! Mindent a saját kosárkájába kell csak berakni (na jó, nem vagyok mániákus, itt nem kell katonás rendet tartani), és máris kész újra a rend, aminek a kialakítása mindössze 20 percet vett igénybe. :-)

A tisztítószerek, mosószerek is szekrénybe kerültek, mert ezek jelentik az egyik legnagyobb veszélyforrást!

Ha Te is szeretnéd, hogy átlátható és tartós rend legyen nálad (amit a későbbiekben kevés időráfordítással fent is tudsz tartani egyedül), de nem tudod, hogyan is fogjál hozzá, akkor bátran keress meg, segítek!  :-)

Bababarát rendrakásra fel!